A K és V Kft. idén ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját. Ezen apropóból szerettük volna megajándékozni Önöket egy, a nemzetközi árufuvarozás történetét bemutató cikksorozattal, mely jelen alkalommal elérkezett az utolsó fejezetéhez. Remélhetően szórakoztatóan ismeretgazdag élményt tudtunk nyújtani Kedves Olvasóinknak!
„Mercator movet mundi - A kereskedő mozgatja a világot”
Az ipari forradalmak kora
Az ipari forradalmak kora a 18. század végétől a 20. század elejéig tartó, több periódusban megvalósuló, robbanásszerű változásokat előidéző fejezete a történelemnek. A gazdaságtörténészek többsége első, ún. klasszikus szakaszát a 19. század első felére, a 2. ipari forradalom kezdetét pedig az 1850-es évekre teszi. Egyesek szerint ez utóbbi csak a századfordulón veszi kezdetét, míg mások a 20. század elejének változásait már 3. ipari forradalom néven emlegetik. Utolsó cikkünkben e korszak átfogó bemutatására teszünk kísérletet, melynek végén „kigördítjük” a kamion ősének számító első teherautót is.J
Olvasóink megszokhatták már, hogy az események fonalát ott vesszük fel, ahol előzőleg abbahagytuk. Múlt alkalommal már utaltunk arra, hogy a földrajzi felfedezések igazi haszonélvezői nem a portugálok és spanyolok voltak, hanem a hollandok, és legfőként az angolok. Minek köszönhette a „ködös Albion”, hogy hamarosan a „világ műhelye” megtisztelő jelzővel illették? Egyfelől földrajzi helyzetének. A tenger által védett szigetország az Atlanti-óceán mentén helyezkedik el, ami - mint utaltunk rá korábban - „nyerő” pozíciót biztosított Anglia számára. Az ország Európa legerősebb flottája révén hamarosan a tengerek urává vált. Nem meglepő ezek után, hogy a világméretű gyarmatosítás legfőbb élharcosát az angolokban tisztelhetjük. És volt még egy tényező: Anglia alkotmányos monarchiaként egy, „a vén kontinens” országainál jóval rendezettebb belső életet élt. Ez a „kiegyensúlyozottság” is jól jött a grandiózus gyarmatpolitika megvalósításához. És persze ezzel párhuzamosan az ipari revolúció „kirobbantásához”.
A forradalmi léptékű változások a textiliparban indultak el, ahol számos, a szövéshez, fonáshoz kötődő találmány, továbbá az olcsó pamut megjelenése lehetővé tették a ruhaneműk tömegtermelésének kialakulását és ezzel együtt a korábbi céhes keretek szétfeszítésével az első gyárak létrejöttét. Ám mindez csak a kezdetet jelentette. Történt, hogy 1769-ben egy bizonyos James Watt nevű úriember a gőzgép tökéletesítésével egy minden korábbinál hatékonyabb energiaforrást „engedett ki a palackból”. Ez az új felfedezés hamarosan egy sor találmány megszületéséhez vezetett. Ezek közül is kiemelendő a gőzhajó feltalálása, mely Robert Fulton nevét dicséri és a gőzmozdonyé, melynek „atyja” George Stephenson mérnök volt. Ez megint beindított egy sor folyamatot. Így például a szén- és vasércbányászat fellendülését. Hamarosan sínek hálózták be előbb csak Angliát, majd szép lassan az egész kontinenst a személy-és árufuvarozás biztosítására. „Száz vasutat, ezeret, csináljatok, csináljatok!” – ahogy az ipari forradalmat üdvözlő Petőfi írta. A változások hamarosan átalakították egész Anglia arculatát. Megjelentek a gyárkémények által uralt iparvárosok, ahol a mezőgazdaságban kamatoztatott új eljárások (vetésforgó, istállózó állattartás, trágyázás, kapásnövények ültetése) jelentős munkaerőt „szabadítottak fel” a gyárak számára. Lassan Európa más szegleteibe is begyűrűzött az új „forradalom”. Melyet egy időre megállított ugyan egy másik revolúció, az ún. ’48-as események, ám az 1850-es évektől minden addiginál látványosabb változások következtek be.
A „boldog békeidők” fél évszázadában jöttek rá például az acél „erejére” valamint az elektromosság és a hírközlés titkaira, mely olyan nagyszerű találmányokhoz vezetett, mint az izzó és a telefon. A legmesszebbvivőbb újításokat azonban ismét a közlekedés „szállította” a nagyérdemű számára. Megtörtént például az első nevezetes repülés a Wright-fivéreknek köszönhetően, feltalálták az első tengeralattjárót is. Ám a legtöbb változást az automobil feltalálása idézte elő. Az „első fecske” a Benz által 1886-ban feltalált benzinmotoros automobil volt, a leghíresebbé mégis az ún. T-modell vált, melynek futószalagon történő gyártása Henry Ford nevéhez fűződik, ám büszkén kell itt megjegyeznünk, hogy a T-modell megalkotásában múlhatatlan érdemei voltak a magyar Galamb József mérnöknek (akárcsak a robbanómotor tökéletesítésében a Csonka-Bánki párosnak). Ez is egy új iparág, az ún. petrolkémia megszületéséhez vezetett. Az autókat működtető „fekete arany” pedig a kőolajlelőhelyek kiaknázásának máig tartó versenyét idézte elő.
De vajon ki találta fel az első teherautót, a kamion ősét?
1896. október 1-jén Gottlieb Daimler, a Daimler AG alapítója, Stuttgartban megépítette az első motorizált teherautót „Phönix” néven. Ennek a terhelhetősége 1,5 tonna volt, egy 2 hengeres 4 ütemű 1,6 L motorral volt felszerelve, 16 lóerővel 16 km/h-val tudott menni. Szintén fontos megvalósító személy volt a fentebb már emlegetett Carl Benz, aki 1895-ben saját tervezésű buszt mutatott be, 1900-ban pedig első teherautóját is elkészítette…
Időutazásunk ezzel véget ért. Reméljük, élménydús kalandozásban volt részük!
Ezúton kívánunk minden Olvasónknak Békés Ünnepeket és Sikerekben Gazdag Új Esztendőt!
A Föld Napja alkalmából a K&V kis csapata, tegnap Károlytáró környékén gyűjtötte össze a szemetet, ezzel is hozzájárulva környezetünk szebbé, élhetőbbé tételéhez!
BővebbenA múlt hét csütörtök igazán mozgalmasan telt nálunk: a Logisztika Napja alkalmából ugyanis közel 100 középiskolás diák látogatott el hozzánk fóti raktárainkba, illetve gyöngyösi telephelyünkre.
BővebbenIsmét alkalmunk nyílt ünneplőbe öltözni: múlt csütörtökön hivatalosan is átvehettük a MagyarBrands "Kiváló Üzleti Márka" díját, amellyel idén is a legkiválóbb hazai márkák közé sorolták a K&V-t.
BővebbenA K&V Logistic Solutions flottája az idén 32 darab Volvo FH Aero vontatóval bővül – a döntést több mint egyéves gyakorlati tesztelés előzte meg. A Volvo új fejlesztésű típusát már 2023-ban és 2024-ben is kipróbáltuk, hogy megbizonyosodjunk a járművek valódi hatékonyságáról, kényelméről és fenntarthatósági előnyeiről.
BővebbenEzzel a címmel jelent meg a K&V ről egy átfogó és érzékeny riport a Behaviour Magazinban, amely nemcsak a K&V fejlődéstörténetét, hanem a generációváltás emberi és üzleti kihívásait is bemutatja.
BővebbenMúlt szombaton mi is részesei lehettünk egy különleges kulturális eseménynek: az az Aurora FolkGlamour és a Vidróczki Néptánc Együttes teltházas Mesés Divatbemutatójának, amely a Gyöngyösi Mátra Múzeumban keltette életre a magyar népmesék, legendák és balladák varázslatos világát.
Bővebben